A spamek nagyon úgy tűnik nem csak nekünk okoznak bosszúságot. A kéretlen reklámanyagok küldése néhány céget az Egyesült Államokban arra ösztönzött, hogy a nem kívánt anyagok bugris küldőjét találkára hívja a bírósági termekbe. Hiszitek vagy sem, a Bucs csapata is alperes ilyen ügyben és a felé intézett kártérítési összeg sem mondható csekélynek. Számszakilag ez kereken 270 millió dollár!
A spamek nagyon úgy tűnik nem csak nekünk okoznak bosszúságot. A kéretlen reklámanyagok küldése néhány céget az Egyesült Államokban arra ösztönzött, hogy a nem kívánt anyagok bugris küldőjét találkára hívja a bírósági termekbe. Hiszitek vagy sem, a Bucs csapata is alperes ilyen ügyben és a felé intézett kártérítési összeg sem mondható csekélynek. Számszakilag ez kereken 270 millió dollár!
Kezdjük az elején! Az USA honatyái George W. Bush elnöklése idején 2005. július 9-én úgy gondolták ideje átreformálni a hírközlési és telefonos fogyasztóvédelmi törvényt. Bár ez a törvény nem volt szakállas jogi norma tekintve, hogy 1991-ben alkották, mégis a gyorsuló világ lépésre késztette a jogalkotókat. Az egyre agresszívebb telemarketinges rosszcsontok hada bizony telebombázta az egyébként is ideges businessmanek cégeinek kommunikációs csatornáit mindenféle nem kért és a kukában irattározandó reklámanyagokkal. Ezek az ideges businessmanek félretéve első gondolatukat miszerint kiugranak 80. emeleti irodájuk ablakából, zúgolódni kezdtek. Az Egyesült Államok törvényhozása ekkor lépett közbe.
A spamek küldőire ezentúl sanyarú sors várt hiszen a cégek törvényben foglalt jogukkal élve pert indítottak ellenük és kártérítési követeléssel éltek. A kártérítési igény alapja kommunkációs rendszerük teljes leterhelése a rájuk érkező folyamatos reklámanyagok miatt, ezáltal üzleti tevékenységük lebénítása, melyből kifolyólag mindenki üzleti haszonkiesést jelölt meg. Megjejölték továbbá a nem kért anyagok faxon történő küldése miatt az elhasznált papír és tinta tonerek árát is.
A kellemetlen telemarketinges taktika ellen tehát háborút hirdettek. De hogyan kerül a képbe a Bucs? Bizony csapatunk is küldött ilyen nem kért reklámanyagot a Fax.com nevű marketingcég által mintegy 180.000 cég felé. Ráadásul úgy tűnik a törvénymódosítás ideje után. A szarlavinát a Cin-Q Automobiles Gainesville nevű cég indította meg, aki 2009-ben feljelentette csapatunkat. A többi meg már jött magától. Tekintélyes számú cég csatlakozott be és így a kártérítési összeg nem csekélyre duzzadt. Többek közt azért is, mert a törvény a bírák kezébe szabad gyeplőt adott, hogy az okozott kár mértékének akár háromszorosában is megállapítsa a kártérítési kötelezettséget. Szépen mindent összeadva ki is jött a 270 millió dolláros összeg, ami ugye több mint a csapat megengedett egy éves költségvetése.
Kis érdekesség. A Fax.com is bajban van. 2,2 trillió dollárra becsülik azt a kártérítési összeget, amelyben ez a cég kártérítési kötelezettség okán érintett. Pedig mindent megpróbáltak. A törvénymódosítást követő peráradat után még egy független céget is felvásároltak, hogy az Kanadából folytassa tevékenységét. Az USA honatyái azonban nem voltak olyan tutyi-mutyik, mint amit mi kishazánkban megszokhattunk. Azonnal módosították a CAN-SPAM törvényt, mely ezentúl az ország határain kívülről rosszalkodni kívánó reklám szakemberek kezeit is megkötötték.
Mindent összevetve tehát nem jól állnak a dolgok. Talán a Glazer család van olyan gazdag, hogy kipengesse a kártérítést, azonban számomra felmerül egy kérdés. Én nem vagyok gazdasági szakember és a telemarketinghez sem értek. Talán ezért kérdezem, miért volt szüksége csapatunknak becsatlakozni ebbe az igen kellemetlen marketing tevékenységbe?