2013. Előszezon, 1. hét
Baltimore Ravens vs. Tampa Bay Buccaneers 44-16
Lezajlott tehát első felkészülési mérkőzésünk. Az eredményt látván akár már satut formázva kezünkkel bújtathatnánk bele arcunkat, miközben kikerekedett szemmel siratjuk a jövőt. De természetesen ilyesmiről szó sincs. Mert bár az eredmény csúnya, ahogy a beharangozóban is említettem, az ég adta egy világon semmi jelentősége sincs.
2013. Előszezon, 1. hét
Baltimore Ravens vs. Tampa Bay Buccaneers 44-16
Lezajlott tehát első felkészülési mérkőzésünk. Az eredményt látván akár már satut formázva kezünkkel bújtathatnánk bele arcunkat, miközben kikerekedett szemmel siratjuk a jövőt. De természetesen ilyesmiről szó sincs. Mert bár az eredmény csúnya, ahogy a beharangozóban is említettem, az ég adta egy világon semmi jelentősége sincs.
Nincs hiszen kezdőjátékosaink szinte pályára sem léptek, vagy csak egy-egy megmozdulás erejéig láthattuk őket. Többek közt nem játszott 19 millió dolláros szerzeményünk Darrelle Revis (CB), és szintén nem lépett pályára Adrian Clayborn (DE) sem. Kezdő irányítónkat is csak pár pillanatra láthattuk, majd az egész meccset, az idén harmadik körben draftolt Mike Glennon (QB) adogatta végig.
Én bloggerként abszolút a pozitív oldalát nézem a dolognak, például van végre szép fotóm Johnthan Banks-ről, ahol Buccaneers mezben feszít, le is mentettem gyorsan, íme:
A viccet félretéve, a mérkőzés alapján pár dolgot máris rögzíthetünk magunkban. Tartalékos, illetve pozícióért küzdő játékosaink, akiket tegnap éjszaka láthattunk rettenetesen zavarba jöttek a bajnoki gyűrűvel felruházott Baltimore Ravens ellen. A Ravens teljes egészében uralta ezt a mérkőzést. Támadófalunk gyöngyszemei, Carl Nicks és Davin Joseph mindketten pihenéssel töltötték a tegnap estét, bár ez egyáltalán nem meglepő az után, hogy mindketten komoly sérülésből lábadoznak éppen. Volt viszont helyettük Egy Ted Larsen, és egy Cody Wallace, mindketten guard pozícióban a tegnapi napon. Ez a játék első részében meg is mutatta magát, hisz védőjátékos nem igazán akadt fent a támadófalon, pedig a támadófalnak alapvetően valami ilyen funkciója lenne. Wallace kifejezetten rossz volt, a többieknek a kezdeti rozsdásodás és ijedezés után már azonban egyre jobban ment.
Az sem volt meglepő, hogy a pozícióért harcoló játékosokat szinte egyenlő megoszlásban láthattuk a pályán. Különösen igaz ez, a running back pozícióra. Brian Leonard, Mike James, és Michael Smith szinte egyenlő számú lehetőséget kaptak a tegnapi napon. A leginkább élni ezekkel a lehetőségekkel pedig Brian Leonard tudott. Bár hat próbálkozásból ő is csak 23 yardot ért el, azonban tegnap este csapatunk egyetlen touchdownja az ő nevéhez fűződik. A második negyedben ugyanis, afféle LeGarrette Blountot idéző módon, három yardon keresztül tolta a Ravens védelmet mígnem ő maga is az end zone-ba találta magát. Ha az első felkészülési mérkőzés képe alapján nekem kéne választanom második számú futót, minden bizonnyal ő lenne az, hisz nagyon szimpatikus volt a játéka. Schiano mester nem véletlenül dicsérte annyit az edzőtábor ideje alatt.
A másik nagy harc jelen pillanatban a harmadik számú elkapó szerepéért folyik, és ha ezen mérkőzés után kéne azt kiosztani minden bizonnyal Kevin Ogletree kapná meg. 5 elkapásból 65 yardot regisztrált a wide receiver, míg versenytársa Tiquan Underwood jócskán alulmaradt. Kezdő elkapóink is megmutatták magukat egy rövid időre. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy Vincent Jackson nem rozsdásodott a holtszezon ideje alatt. Továbbra is hozta ezen rövid időszak alatt is a "bárki mellett leveszek bármit" formáját. Neki köszönhető, hogy az első negyedben a Bucs megszerezte a 3-0-ás vezetést, miután Jackson lövési távolságba juttatta a bogyót, a play végén Derek Dimke értékesíthetett egy mezőnygólt.
Az első negyedben láthattuk szerepelni kezdő játékosainkat, mely negyedről 3-0-ás végeredménnyel vonultunk le. Mondhatni a kezdő csapatunk győzött. Ebben a negyedben Lavonte David (LB) is megvillant egy majd 10 yardos sack-el. És az edzőtáborban néha már az első csapattal gyakorló Danny Gorrer (CB) is, aki a Bucs egyetlen interceptionét szerezte, melyet Joe Flacco passzából halászott el. Brilliáns megmozdulás volt egyébként. Gorrer még később is villant egyet, akkor egy passz kísérletet is meghiúsított, nem volt ez egyáltalán rossz teljesítmény egy negyed alatt az ifjú cornerback-től.
Végül kezdődött a második negyed és pályára léptek a tartalékok. Innentől kezdve Mike Glennon (QB) adogatott csapatunknak. Glennonnak voltak szép átadásai, különösképpen a Tom Crabtree felé irányzott 61 yardos passz, mindjárt az első play-ben. Bár hozzátartozik, hogy itt a Ravens védelem nem nehezítette meg túlzottan a dolgát. Crabtree-t majd teljesen üresen hagyták. Innentől kezdve azonban Glennon is elég felemás teljesítményre volt képes. Rengeteg nem sikerült passz, összességében az irányító 23 átadásából 11 volt sikeres, és 169 yardig jutott. Valamint adott egy interceptiont.
A felemás teljesítményt nyújtó: Mike Glennon
Derek Dimke ebben a negyedben is megmutathatta magát, a Bucs második mezőnygólját szerezve 6-0-ra módosítván az állást. Dimke egyébként Tynes egy sérülése miatt kapott az egész meccsen lehetőséget, de nagyon is kapóra jött neki, hisz mondhatni ő volt a mérkőzés egyik hőse, és a látottak alapján igencsak megmutatta, hogy van neki is mit keresnie akár a kezdő pozícióban is.
A tartalékos védelem azonban már küzdött problémákkal, nyomást helyezni a Ravens irányítójára egyszerűen képtelenek voltak, azonban a terület lefedettségével nem volt komolyabb probléma. Johnthan Banks (CB) játéka mindannyiunk számára megnyugtatólag hathat, remek formában játszott az idén draftolt corner. A Baltimore-iak ebben az időszakban két touchdownnal is módosítottak az eredményen. De a cornerback-ek javára legyen mondva, tették ezt futó játékkal. Bernard Pierce 20 yardon át hordozta a bogyót az end zone-ba, míg Anthony Allen egy két yardos futást mutatott be a második negyed végén.
Érdekes módon, míg a Bucs kímélte a kezdő játékosokat, addig páran mégsem részesültek ebben a kegyben. Da'Quan Bowers (DE) például majd az egész első félidőt végig játszotta. Nyilvánvalóan így kívánja jelezni neki a csapat, hogy az edzőtáborban mutatott dolog, az nagyon kevés, legyen szíves összeszedni magát. Johnthan Banks (CB), és Dekoda Watson (LB) is nagyon sok játékidőt kaptak. Akár csak Akeem Spence (DT), bár ő valószínűleg inkább Gary Gibson, és Derek Landri könnyebb sérülése miatt. Egyébként Spence-ben egyáltalán nem kellett csalódnunk, remekül játszott az idei negyedik körös nose tackle. Szerintem igen csak benne van ebben a srácban még a kezdő pozíció lehetősége is. És bár annak ellenére, hogy a védőfalból több kezdő játékost is láthattunk több ideig a pályán, sajnos ki kell mondjuk, közünk sincs a passz siettetéshez. Gerald McCoy-nak voltak szépnek mondható megmozdulásai és a védőfal itt ki is fújt. Ezzel ellentétben ahogy korábban már említettem a secondary remek munkát végzett a tavaly nagyon hiányolt lefedettség terén. Reméljük nem fordul meg a dolog idén, és hátul leszünk kiválóak, míg elől nulla. Jó lenne ha egyszer végre mindenhol patent lenne minden. Egy szó mint száz, a védőfal teljesítménye egyenlőre aggodalomra adhat okot.
A másik dolog ami miatt aggódhatunk, az a speciális egység. Mondjuk ki nyíltan, úgy szar ahogy van. Leszámítva persze tegnapi rúgónkat, Derek Dimke-t, aki kitűnő formában volt. Chris Owusu tegnapi teljesítménye, egy muffed punt. Azaz nem tudta birtokba venni az elpuntolt labdát, és ennek tetejében, ezt majdnem sikeresen összehozta még egy kirúgásnál is. Ezen túlmutatva egy puntunkat is blokkolta a Ravens legénysége, a saját end zone-unkban, melyre LaQuan Williams (WR) rávetődve még egy touchdownt is szerzett. Innen üzennénk speciális egységünk új koordinátorának, Dave Wannstedt-nek, hogy sürgősen csináljon valamit, mert ez finoman szólva is hagy némi kívánni valót maga után!
A mérkőzés "kultikus hőse" Derek Dimke!
A Bucs tartalékai tehát elvesztették az első felkészülési mérkőzést, lehet készülni a következőre. Egyenlőre azt kell mondjuk láthattunk több pozitív, de legalább annyi negatív dolgot is a mérkőzésen.
Sérültjeink is gyarapodtak. A remekül játszó Danny Gorrer egy ágyéksérülés miatt hagyta el a pályát az első negyedben, nem tudni mennyire súlyos, azonban vissza már nem tért a mérkőzésen. Valamint running back-ünk, Peyton Hillis is megsérült, a harmadik játékrészben, ő térdsérüléssel bicegett le a pályáról, azonban vissza már ő sem tért.
