Hogy milyen Bucs szurkolónak lenni? Van benne kihívás bőven. Látva az előszezon mérkőzéseit egy kis kalóz versike jutott eszembe. " Lyukas vásznat tép a szél, csak a remény, ami él. Mert ki ördöggel cimborál, arra ágyú s kötél vár." Na, valami ilyesmi volt Bucs szurkolónak lenni az előszezon során. Viszont értékeljük egy kicsit ki csoportunkat is az előszezon tükrében.
Hogy milyen Bucs szurkolónak lenni? Van benne kihívás bőven. Látva az előszezon mérkőzéseit egy kis kalóz versike jutott eszembe. " Lyukas vásznat tép a szél, csak a remény, ami él. Mert ki ördöggel cimborál, arra ágyú s kötél vár." Na, valami ilyesmi volt Bucs szurkolónak lenni az előszezon során. Viszont értékeljük egy kicsit ki csoportunkat is az előszezon tükrében.
Elmondhatjuk tehát, hogy csapatunk gyalázatos produkciót mutatott. És sajnos a játék mindkét elemében, mind támadásban, mind védekezésben messze nem NFL szintet mutató produkciót láthattunk. Amíg támadásban nincs egy valamirevaló irányítónk, aki igazi vezérként tudna üzemelni, addig a védelemben az ellenfelek irányítóira gyakorolt nyomás sem igazi NFL szintű csapat benyomást keltette. A 4-3-as játéksémában ez a feladat ugye legfőképp a defensive end-ek dolga. Viszont Trevor Scott érkezésig egészen kilátástalan produkciót láthattunk ezen a területen. Számomra ráadásul az is kérdéses, hogy Scott jó teljesítménye az alapszakaszra is átmenthető-e? Enyhén túlozva, és egy béna szóviccel élve írhatnám ezt is. No D. end? The end! Néztem egyébként az előszezon mérkőzéseket és bitang védelmeket láttam. Cardinals, 49-ers, Seahawks. Ez utóbbi ellen egy csapatnak sem sikerült 10 pontnál többet termelnie! De megemlíthetném a Carolina Panthers védelmét is, akikre még visszatérünk. Most azonban kezdjük a sort a Falcons csapatával.
Atlantában most az emberek hátrakulcsolt kézzel bámulják az eget valamiféle megváltást fürkészve. A négy előszezonbéli vereség, különösen a veretesnek nem éppen mondható Jacksonville elleni, szerintem tőrdöfés volt minden atlantai szurkoló szíve közepébe. A megváltás viszont minden bizonnyal meg fog érkezni az alapszakasz során Matt Ryan, Julio Jones, Roddy White és Steven Jackson személyében. Ezek az emberek valószínűleg úgy fognak kivágtatni a pályára, mint az apokalipszis lovasai, hogy a megváltást tárgyiasítsák valamiféle gyűrű alakú dolog formájában. Most az előszezon viszont katasztrófális volt a Falcons számára. Mintha a tartalékok előre elkönyvelték volna, hogy az említett nevek mellett ők már biztosan nem kerülhetnek pályára. Talán egy pozitívuma volt az előszezonnak atlantai szemmel. Ez nem volt más, mint a bajnok Ravens elleni mérkőzés első félideje. A kezdőkkel felálló Atlanta 23-7-re hozta az első két negyedet. Aztán a tartalék le is hozta szépen a meccset 23-27-es vereségre. A védelmük több helyen lyukasnak tűnt, bár megjegyezném, hogy a darftról úgy láttam ismét sikerült két kiváló képességű cornerbacket elhozniuk Trufant és Alford személyében. Különösen utóbbi játéka tetszett. Hiú ábrándaink azért ne legyenek! Ez a csapat erős.
New Orleans városában is valamiféle megváltást várnak az emberek. Annyira hozzászoktak a jóhoz, hogy a tavalyi rájátszásról való lemaradás miatt még talán a dallamok is hamisak lettek a zene egyik világvárosában. Most ez az előszezon azonban nem sikerült rosszul számukra. A Chiefs ellen megnyerték a védelmek csatáját (17-13), majd a Raiders ellen 23-0-ás vezetés után majdnem sikerült elszórakozni a mérkőzést (28-20).Ezt követően a Texans csapatát tudták le 31-23 arányban. Az eredmény megtévesztő lehet. A mérkőzés az utolsó negyedig szoros volt. A makulátlan mérlegnek a Dolphins pakolt oda egy utolsó percekben elért 56 yardos passzolt TD által. 21-24-re kapott ki a Saints. Akadt egy pár kiváló teljesítmény is. Különösen jól játszott az előszezon során a két elkapó Andy Tanner és Kenny Stills. A passzsiettetésben Glenn Foster vállalt nagy szerepet az első két fordulóban, ahol 4,5 sack-et jegyzett. Ezt a szerepkört aztán az utolsó fordulóban átvette Jay Richardson és a frissen draftolt nose tackle John Jenkins. Ugyanakkor az is jól látszott, hogy első körös választottjukkal Kenny Vaccaro-val sem lőttek mellé. Csereirányítóik közül szépen szerepelt Ryan Griffin és Luke McCown is.Bár láttam lyukakat a védelmükben, ennek a csapatnak a legyőzéséhez komoly teljesítmény kell majd.
És térjünk rá Charlotte város büszkeségére, a Panthers csapatára. Barátaim! Az az őszinte igazság, hogy ettől a csapattól nagyon bitang dolgokat láttam. Nem csak az eredménysoruk volt figyelemfelkeltő, hanem a mutatott játék is. Egyébként három győzelemmel ( Bears 24-17, Ravens 34-27, Steelers 25-10) és egy vereséggel ( Eagles 9-14) zártak. Különösen figyelmetekbe ajánlom a Ravens -akik ugye minket lemostak a pályáról- elleni sikerüket. 34 pontot szereztek úgy - és most mindenki kapaszkodjon meg a hozzá legközelebb lévő tárgyba, nehogy leessen a székről- hogy a támadósor egy nyavalyás pontot nem hozott össze a mérkőzésen! A védelmük nemcsak megakasztotta az ellenfél támadásait, de abból pontokat csinált. A turnover mutatójuk zseniális volt az egész előszezon folyamán. A passzsiettetésben olyan nevek kaptak szerepet mint Louis Nzegwu (3 sack). A Ravens ellen kiválóan játszott a kezdő védősor. Kiemelendő Luke Kuechly, Star Lotulelei, Kawann Short, Mike Mitchell, D.J. Morre. 3 sack 3 interception, egy kierőszakolt fumble és számtalan tackle fűződik a nevükhöz. Csereirányítóik közül Derek Anderson igen szép yard termést hozott össze. Csak az utolsó mérkőzésen 220-at! Ha a csapatunkat fel kellene készítenem a velük való találkozásra, csak egy két szavas mondattal tudnám ezt megtenni. Vigyázat, jönnek!
Vége tehát az előszezonnak. Vége a habókos pancsikolásnak. Innen már csak W és L betűk léteznek.
