Véget ért tehát a dráma! Josh Freeman a messzi északra távozott, hogy ott borzolja tovább a szőke, bögyös, bundába öltözött népek idegeit. Az irányító teljesen összerogyott a teher alatt amit ráraktunk, hisz egy csapatot kellett irányítania! Ráadásul az edzővel leforgatott vígjátéka sem sikerült épp a legjobbra, csúnyán megbukott a premier.
Véget ért tehát a dráma! Josh Freeman a messzi északra távozott, hogy ott borzolja tovább a szőke, bögyös, bundába öltözött népek idegeit. Az irányító teljesen összerogyott a teher alatt amit ráraktunk, hisz egy csapatot kellett irányítania! Ráadásul az edzővel leforgatott vígjátéka sem sikerült épp a legjobbra, csúnyán megbukott a premier.
Schiano is hibás, persze, talán. Minden bizonnyal lehetne korrektül a frankót megmondva bánni az emberekkel, azonban ne féltsük Freemant sem. Hisz ötödik éves irányítóként nem meglátni a pályán a tiszta célpontokat, az smafu. Vagy nem tudni mi a teendő ha elromlik a sisakodban az a fránya rádió. A zavarodottságtól pedig snap-et indítani, úgy hogy valójában nem is indítod. Ötödik évére is elmondhatja magáról, hogy nem olvasott sokat. Persze nem könyveket, hanem az ellenfél védelmét.
Szegény szegény Freeman, ez a hülye edző meg még ordítozik is itt vele. De mondta valaha valaki, hogy az edzőnek és az irányítónak jópajtási viszonyt kell kialakítania? Ugyan mondd már nékem, "Chucky" Gruden ki a manót szeretett az irányítók közül, és a kemény seggű edzők gyöngye kinek nem ordította szét az agyát, ha ilyet csinált?
Vezetőedzőként a pályán keménynek lenni viszont egy dolog, azonban a játékosok bizalmát hülyeségekkel eljátszani egy másik. Ez az ami sikerült a mi vasöklű edzőnknek. A játékosok hitüket vesztették, és nem fogadták el a Freeman helyzetet, az MRSA fertőzés körüli könnyed szombat esti bohózatot, a meccsek folyamatos elvesztését pedig aztán végképp.
És mit tehet ilyenkor egy tulajdonos? Azon túl persze, hogy természetesen nagyon is zavarba jön. Türelmesen vár, és meglátja mi fog ezek után történni. Itt volt a pihenőhét, hogy drága csapata kipihenje a fáradalmakat, hogy felkészítse az újonc Mike Glennont a továbbiakra. A tulajdonosnak pedig már csak figyelnie kell. Figyelnie, hogy 12 meccs alatt mi fog kisülni az új irányítóból, lesz-e szükség jövőre másikra? Figyelni hány győzelmet zsebel be a vezetőedző, és megtarthatja-e állását. (Ezzel a kerettel illene.)
Érdekes módon tavaly is az ötödik hétre esett a pihenő hetünk, és a csapat támadóegysége ezután talált magára. Ekkor ontották a fiúk a pontokat. Miután kiszellőztette mindenki a fejét, mérkőzésenként 31 pontot pakoltunk a táblára. Ehj, ha ez idén is így lehetne, a védelem ilyen szintű tündöklése mellett, talán még győzelmeket is láthatnánk idén! Tavaly egyébként a bye week utáni nyolc találkozóból 5-3-as mérleget hozott össze a Bucs.
Persze akkor kicsit máshogy nézett ki a menetrend, nézzük meg, hogy néz ki most. A következő három hétben találkozunk az Eagles, a Falcons, és a Panthers csapatával. Az ő kombinált mérlegük nem túl acélos jelenleg 4-10. Ezekből a meccsekből kettőt is otthon fogunk játszani. Aztán megyünk Seattle-be, ide máris húzhatunk egy strigulát a vereséghez, hisz jelenleg talán a liga egyik legjobb csapatáról van szó. Aztán pedig következik a monday night futball, a Delfinek ellen, akik ugyan egy nagyon szép kis 3-0-val kezdték a szezont, azonban egy kicsit visszaestek. Szerencsére csoportunk, az NFC South két másik tagja, az Atlanta, és a Carolina sem igazán húzza jól a szekerét. Valamint fogunk még kevésbé acélos csapatokkal is találkozni mint a Rams, vagy a Bills. Tehát minden esélyünk megvan rá, hogy az offense egy feltámadása esetén még egy tisztességesnek mondható szezont megpróbáljunk lerakni az asztalra.
De mit is jelent az a tisztességes szezon? Jelen esetben úgy érzem semmi sem elég tisztességes, és idén már nem sok mentséget látok Schiano-nak, ugyanis ezzel a kerettel mindannyian rájátszásba vártuk szeretett Kalózainkat. Így hát nem is csoda, ha dühösek a szurkolók, és az edző fejét akarják tálcán, tejszínhabbal. Kezdett már persze a Buccaneers máskor is szezont 0-4-es mérleggel, csak van most egy aprócska különbség, az idei csapatban több a tehetség, mint azokban volt.
A jó szurkoló persze mindig bízik, viszont szegénynek fordulóról fordulóra mindig lejjebb kell adnia. Először rájátszásban szeretné látni csapatát, aztán megelégszik a pozitív mérleggel, végül jó lenne összekaparni hat győzelmet. Aztán jön az utolsó mentsvár: "hátha meglesz Bridgewater". Nos idén az nem túl reális, hisz szerencsére van ebben a bajnokságban egy Jacksonville is. Azért mondom, hogy szerencsére, mert nélkülük mi lennénk a liga legnagyobb lúzerei (vagy a kis Manningék), de ha valóban összeomlana a csapat, és nem is tudnánk megszerezni Teddy-t, akkor is elmondható, hogy a 2004-es draft óta, jövőre lesz a legnagyobb felhozatal irányítókból. És ha Glennon nem válna be idén, jövőre talán ott lehetne nekünk Boyd, Manziel, Marietta, Hundley, Mettenberger, vagy akár Murray.
Kérdéses tehát a csapat jövője, és a következő mérkőzéseken sok fog múlni, olyan dolgok sokasága, mely meghatározza jövőre újra a franchise arcát. Schiano másodéves szereplése valljuk meg őszintén valóban egy kalap szar. Viszont ideje még mindig van, hogy csendesebb vizekre kormányozza a hajót. Ehhez viszont vissza kéne venni arcából, és vasökléből. Mert úgy néz ki, ez a kormányzási stílus teljesen megbukott Tampa Bay-ben. Meg hát nem ártana győzni is, hogy megmentse állását.
