A tegnapi napon hivatalosan is elbúcsúzott a Tampa Bay Buccaneers történetének egyik talán legmeghatározóbb alakja. A sajtótájékoztatóra csütörtökön került sor a Buccaneers székházában, melyet élőben is követhettek a rajongók.
A tegnapi napon hivatalosan is elbúcsúzott a Tampa Bay Buccaneers történetének egyik talán legmeghatározóbb alakja. A sajtótájékoztatóra csütörtökön került sor a Buccaneers székházában, melyet élőben is követhettek a rajongók.
Sokszor említettük már Barber 16 szezonjának teljesítményét a számok tükrében, melyekkel rengeteg franchise és NFL rekordot is tart, azonban a sajtótájékoztató nem teljesen a "matekról" szólt, hanem magáról Barber-ről. Hogyan látta ő az elmúlt éveket, mi volt fontos számára, és mire emlékszik vissza a legszívesebben.
Barber mindig is a megbízhatóság jelképe volt a Bucs szurkolók számára, és tegnap egy rajongó meglepő dolgot mondott róla, ami utána nézvén igaznak is bizonyult. Ronde Barber 16 éves pályafutása során egy mérkőzést sem hagyott ki sérülés miatt. Barber 1997-ben kezdődő pályafutása alatt 256 mérkőzésen játszott, de őt ez egyáltalán nem érdekli, nem érdekli mi volt 16 évvel ezelőtt, nem tartja számon saját pályafutásának számait, hisz megteszik helyette ezt épp elegen.
Ronde Barber és Derrick Brooks
Újoncként a harmadik körben draftolta őt a Bucs, a Virginia egyetemről. Ekkor még az egész alapszakasz során csak egy mérkőzést játszhatott, az ötödik héten az Arizona Cardinals ellen. Ekkor saját elmondása szerint, kétségek is gyötörték, amiért nem aknázzák ki képességeit. Azonban a rájátszás második mérkőzésén újra lehetőséget kapott, és megmutatta mit tud. A többi pedig már történelem... Azt hiszem az elkövetkezendő 240 mérkőzésen minden kétséget eloszlatott mindenkiben, talán még saját magában is.
Ezek a bizonyos "kétségek" segítették saját elmondása szerint ilyen sikeres pályafutáshoz. Ez motiválta 16 éven keresztül, és hiába a sebesség, hiába a jó játékösztön. Minden a fejben dől el, és ott válsz igazán kemény fickóvá. Szeretné, ha a szurkolók így is emlékeznének rá: mint egy "kemény fickóra".
"Keményen kellett küzdenem az elején. Dolgoznom kellett. Ha rossz voltam, keményebben küzdöttem. Nem változtatnék semmin. Voltak abban az időben olyanok, akik azt mondták: Oh, az a srác... Kellett, hogy kétségek között legyek. Így ha valaki azt mondta, úgy sem tudom megcsinálni, mondhattam neki: Nos, de meg tudom csinálni." - mondta Barber miután megkérdezték tőle változtatna-e valamit karrierjén. Csinálna-e másként valamit?
Barber a tegnapi sajtótájékoztatón!
Nos, Ronde Barbert nem gyötörték sokáig a kétségek. Már a második szezonban megmutatta mit is tud, és szépen elkezdte alapozni a hírnevét. Felkapta mezét, és elkezdte produkálni az eredményeket, és már ekkor felfigyelt rá mindenki. Már ekkor úgy beszéltek róla, mint leendő Hall of Famer-ről. De saját elmondása szerint, őt ez soha nem érdekelte, soha nem kergette a "számokat", hogy odakerülhessen.
"Szeretném ha azt mondanák: Ez a legkeményebb srác, akit valaha láttam játszani." - mondta Ronde Barber csütörtökön.
Barber aki ugye Tampa Bay-ben élt, rengeteg rajongóval futott össze nap mint nap, és mindig azt mondták neki, hogy sokkal kisebb élőben, mint az gondolták volna. Persze sosem tartozott a legméretesebb játékosok közé a pályán, azonban még sem riadt vissza semmitől. Valahogy mégis csak összehozta azt az 1428 szerelést, és 28 sack-et karrierje során. Mindeközben pedig soha nem sérült le.
"Soha nem voltam a legnagyobb és a leggyorsabb, de rájöttem hogyan lehetek kemény, és kitartó, és ez segített. A srácok akik ellen játszottam, a csapattársak akik versenyeztek ellenem, úgy hiszem mind tudták, hogy egy kemény fickó vagyok. Voltak akik nem kedveltek engem, de úgy érzem mind tiszteletben tartottak."
Mike Alstott és Ronde Barber
Barber kezdeti nehézségein természetesen az edzők is segítették. Nagyon jó viszonyt ápolt Tony Dungy-val, és az akkori defensive back edzővel Herman Edwards-al is. Dungy és Edwards is látták benne a lehetőséget, és mindent meg is tettek, hogy segítsenek neki. "Ő soha nem fogadta el, hogy a második legjobb. És soha nem fogadta el, hogy nincs a pályán." - mondta Dungy, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón.
Ronde Barber azt is elmondta, hogy visszatérése esetén nem érdekelte volna milyen tehetséges játékosokat hozott a csapat a holtszezonban, ő ugyanúgy hajtott volna a csapatért, ahogy hajtott mindig is. És pályafutása befejezésének nem ezekhez az igazolásokhoz van köze. Úgy érezte most jött el az idő. Döntését már egy hónappal ezelőtt meghozta. 16 év mégis csak 16 év. Egy újabb évre játék formába hozni a testét, nem lett volna már 37 évesen könnyű feladat.
Bár megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy Ronde Barber-nek ott van-e a helye a Halhatatlanok Csarnokában. (Őszintén nem értem, hogy ez hogy nem lehet egyértelmű.) Én nem tudtam volna elképzelni sem ezt a csapatot sem az NFL-t az elmúlt 16 évben enélkül a játékos nélkül. (Bár én elfogult vagyok.) De ha nem is az én elfogultságomra hagyatkozunk, hagyatkozzunk a Pro Bowl, All-Pro válogatottságokra, az interceptionökre, a szerelésekre, a sackekre, a touchdownokra, a rakat franchise és NFL rekordra. Ronde Barber-nek a Halhatatlanok Csarnokában van a helye, és biztos is vagyok benne, hogy találkozni fogunk ott vele!
Búcsúzni soha nem könnyű, viszont ha ő úgy érzi itt volt az ideje, akkor itt az ideje, hisz tényleg megszolgált rá. Bár ahogy Buccaneer barátunk mondta, mindannyian szeretnénk még látni legalább egyszer, ahogy magasba emelvén a vörös kalóz lobogót kivezeti a csapatot a Raymond James Stadion gyepére. Azt a csapatot melyért annyi mindent tett az elmúlt 16 évben. Még egyszer: Köszönjük!
